Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Történetek a Pirosoviból

2009.01.03

Rácz Gabriella:

Történetek a Pirosoviból

 

A mese, a játék a gyermek számára varázslat, lelki táplálék, olyan világ, amelyben otthon érzi magát.

A mese, a játék és a valóság a kisgyerek képzeletében összefonódik. Négy-öt éves korától kezdve kialakul az úgynevezett kettőstudata: miközben tisztában van azzal, hogy ő ki, hol él, mégis teljes átéléssel képes „benne lenni” a mesében és a játékban.

Míg „élet-halál” harcot vív egy szörnnyel, kiéli feszültségeit, félelmeit, amikor „megmássza” az égigérő hegyet, és jutalmul elnyeri a királylány kezét, átéli vágyait.

Így történik ez Miklya Zsolt könyvében is.

Igaz, nem tündérmesébe csöppenünk, hanem egy mai, bár csöppet sem hétköznapi óvodába. Már a külseje is szokatlan: piroslik akár az eper, és az odajáró gyerekek naponta új csodákat élnek meg. Beszélő oroszlán kerül Atilka és Eszterkó csoportjába, meg egy Nincsennekineve kisfiú, aki úgy tűnik el, olyan hirtelen, mint ahogy felbukkant, a televízió-akváriumban érdekes halak jelennek meg, a kiserdőben pedig zöld színű bocival találkoznak… A Nincsennekineve kisfiúról kiderül, gyógyító, megújító erővel is rendelkezik, és a síró, sebhelyes almafa a gyerekek szeme láttára alakul át, erős, egészséges, termő növénnyé.

A csodákat az óvodás gyerekek természetesen és örömmel fogadják, mert olyan titkok ezek, melyek átszövik perceiket, összeköti őket. Ez egy végtelen álom-bűvölet-képzelet-játék, ami belefolyik a valóságba, és nem lehet, de nem is fontos eldönteni, melyik hol kezdődik, vagy hol végződik.

Az író érti, érzi a gyermeki lélek e sajátosságát, könnyedén azonosul vele, segítve ezzel nekünk, felnőtteknek is abban, hogy a gazdag fantáziát ne keverjük össze a hazugsággal.

Mi, mesélő anyukák, apukák is szívesen találkoznánk a Nincsennekineve kisfiúval, hogy megérintse fájó sebeinket, kisimítsa gondoktól ráncolt homlokunkat. Talán van is a lelkünkben egy ilyen kisgyerek, csak épp senkinek sem merünk beszélni róla…

Kállai Nagy Krisztina grafikái vidáman, játékosan simulnak a történetekhez.

Az illusztrátor e könyv tipográfiájáért és illusztrációjáért idén elnyerte az IBBY magyar szekciója A év illusztrátora díját.

(Miklya Zsolt: Történetek a Pirosoviból, Harmat Kiadó, 2004)

 

 

(megjelent a Csodaceruza 2005. évi 18. számában)

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.